A felvételi interjú során a pályázóknak gyakran pszichológiai teszteket kell kitölteniük. Ezeket a teszteket a vizsgálat célja szerint különbözőképpen csoportosíthatjuk. Alapvetően megkülönböztetjük a személyiségteszteket és a teljesítményteszteket.

A személyiségtesztek lényeges jellemzője, hogy megoldásuk általában nincs időhatárhoz kötve, s nem tartalmaznak "jó" vagy "rossz" választ. Ahogy a nevében is benne van, értékelésük által a személyiségről kaphatunk átfogó képet és jellemrajzot. A vizsgált személy viselkedése, másokhoz és a külvilághoz fűződő kapcsolatai, irányultsága, érzelmei, gondolatai, motivációi, indítékai ismerhetők meg a válaszok értékelésén keresztül.

A klinikai pszichológiában használatos személyiségtesztek (pl. Rorschach-teszt, Szondi teszt, MMPI) a lelki tevékenység mély rétegeit tárják fel, segítve a patológiás folyamatok megismerését, a diagnosztikát és a gyógyítást. Ezen tesztek alkalmazása a munka területén, az új munkatársak kiválasztásában vagy a meglévő munkatársak megismerésében nemcsak szükségtelen, de kifejezetten etikátlan és elkerülendő: a munkaadó nem szerezhet tudomást és ismereteket ilyen mélységben munkavállalójáról, annak belső érzelmi világáról.
Azon kérdések, melyek a munkáltató számára lényegesek, azon személyiségjegyek és vonások, melyek a munkavégzés szempontjából fontosak és relevánsak, megválaszolhatóak és kimutathatóak olyan pszichológiai tesztek segítségével, melyeket kifejezetten erre a célra - az egészséges emberek vizsgálatára - dolgoztak ki.
Ezek közül jelenleg talán a legelterjedtebb és leginkább használatos Magyarországon a Kaliforniai Pszichológiai Kérdőív (CPI). Alkalmazása azért is népszerű, mert a válaszadás nehezen hamisítható, a teszt felvétele ismételhető.
Számos egyszerűbb és rövidebb személyiségteszt is létezik. Néhány vállalatnál - elsősorban multinacionális cégeknél - szívesen alkalmaznak saját kidolgozású teszteket, kérdőíveket.
Fontos kritérium a személyiségtesztek értékelésében, hogy kizárólag pszichológus szakember végezheti, s a tesztek által kapott információkat szigorúan bizalmasan kell kezelni.

A teljesítménytesztek fő jellemzője, hogy megoldásukra adott idő áll rendelkezésre, s egyértelműen értékelhető a válaszról, hogy "jó" vagy "rossz". Megkülönböztetünk intelligencia teszteket és különböző képességeket vizsgáló eljárásokat.

Az intelligencia mérésére leggyakrabban a Wechsler által kidolgozott MAWI-tesztet vagy az Amthauer-féle Intelligencia Struktúra Tesztet (IST) alkalmazzák. Mindkét teszt összetett, részfeladatokból áll, és az általános intelligencia-színvonal mellett részletes és átfogó intelligenciaprofil megismerésére nyújt lehetőséget, az intelligencia részterületeinek és összetevőinek értékeléséhez ad támpontot.
Raven "Progresszív Mátrixok" tesztje és Eysenck tesztsorozatai szintén használatosak az általános intelligencia vizsgálatában.

A képességtesztek segítségével adott munkakör betöltéséhez szükséges alapvető képességek megléte és minősége értékelhető. Ezek közé tartoznak többek között a figyelemvizsgáló eljárások, a hibaészlelés pontosságának és gyorsaságának mérése, a reakcióidő mérések, a szervezőképességet értékelő feladatsorok valamint a vezetői képességeket feltáró módszerek.

Külön tesztek és kérdéssorok használatosak a személyek érdeklődésének és motivációinak vizsgálatára.

A munkavállaló jobb és teljesebb megismerése érdekében természetesen még számos speciális teszt és vizsgálat létezik. A fentebb említettek a leggyakrabban használatosak, a teljesség igénye nélkül.